Százhalombatta város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Érdi kistérség
Lakosság: 17277 fő
Terület: 28.06 km²
Népsűrűség: 615,72 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 23

Fekvése

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezreddekkel ezelőtt települtek itt le emberek.

Története

Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le.[1] Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.

A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.[2]

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Attilát, Bélát, Kadosát és Kevét. Valószínűbb azonban, hogy a monda annak a csatának az emléke, melynek során a frankok az avarokkal szemben a Dunán való átkelést kierőszakolták.<Révai-Lexikon/>

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és „itatót” jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.[3]A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott.[4]

2007-ben került át a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.

Nevezetességei

Nevét a 140 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.

Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása.[5]

Szent István templom – Makovecz Imre alkotása

Szintén "látványosságként" a város fölé magasodik a Duna-menti Erőmű három 207 m-es kéménye.

Testvérvárosai

Szováta, Románia
Sannazzaro de’ Burgondi, Olaszország
Brzesko, Lengyelország

Lásd még

Battai Bátor Bulldogok

Források és jegyzetek

^ http://www.varoskalauz.hu/sz-halom%20batta/A%20Varos%20miltja%20es%20jelene%201/A%20Varos%20miltja%20es%20jelene%201.htm

^ http://www.battaplebania.hu/index.html

^ http://www.battanet.hu/e_varos.htm

^ http://www.makovecz.hu/28.html

Következő községek

További községek